Winkfein Csaba

Az MSZP kormányzásának 8 évében jól elkülöníthető gazdaságpolitikai szakaszokra bontva fejlődött a magyar gazdaság. Az első évek fenntarthatatlan struktúrájú növekedését követően egészségessé vált a növekedés szerkezete, megkezdődött a tartós egyensúly feltételeinek strukturális reformokkal történő megteremtése. Bár a világgazdasági válság Európa többi országához hasonlóan Magyarországon is a gazdaság teljesítményének drámai visszaesését okozta, 2010-ben az ország összes jövedelme reálértéken még így is 16%-kal haladja meg a 2001. évi szintet. Az egyensúlyt őrző válságkezelő politikának köszönhetően a nemzetközi válságot követően, 2011-től Magyarország Európa leggyorsabban fejlődő, gyorsan felzárkózó országai közé tartozhat.

1. 2002-2003-ban a száznapos programok folytatták a Fidesz kormány 2001-ben megkezdett, az állami költekezésre, a belső fogyasztás bővítésére építő gazdaságpolitikáját. A lakossági jövedelmek látványos növelése, a szociális ellátórendszer szélesítése régi társadalmi adósságokat törlesztett, szociális feszültségeket enyhített. Az infrastruktúra gyors fejlődése megteremtette a későbbi fejlődés egyik nélkülözhetetlen feltételét. Mindez ugyanakkor elkerülhetetlenül vezetett az államháztartás egyensúlyának felborulásához.

2. A 2004-2006. közötti években a kormány több kiigazítási kísérlettel törekedett az állami kiadások növekedési ütemének megfékezésére, strukturális reformokra azonban nem került sor. A 100 lépés programja már nem az osztogatásról, hanem fontos területeken a szociális rendszer igazságosabb és hatékonyabb működési feltételeinek megtereméséről szólt.

3. A 2006-2008. között a kormány az állami bevételek átmeneti növelése mellett a kiadásokat hosszabb távon féken tartó reformok megindításával teremtette meg a tartós növekedéshez nélkülözhetetlen egyensúlyi feltételeket. 2006 őszén az állam egész tevékenységét érintően több és mélyebb reform indult el az országban, mint az azt megelőző másfél évtizedben. A kiigazítás két évében – az állami kiadások csökkentése, a lakossági fogyasztás visszaesésének hatására - előre látható módon mérséklődött a gazdasági növekedés üteme, de 2008 elejétől a gazdasági mutatók ismét gyorsuló növekedést jeleztek. Hazai és nemzetközi prognózisok szerint egyaránt Magyarország 2009-től tért volna vissza a gyors felzárkózást biztosító növekedési pályára. Ezt a növekedést törte meg 2008 őszén az egész világra, így Magyarországra is átterjedő pénzügyi-gazdasági válság.

4. 2008 őszétől a kormány válságkezelő gazdaságpolitikát folytat. Európa többi országához hasonlóan a válság 2009-2010-ben nem csupán a növekedés megtorpanását, de a gazdaság teljesítményének csökkenését eredményezi. A kormány sikeres válságkezelő politikájának köszönhetően Magyarország elkerülte a nagyobb pénzügyi megrázkódtatást, de a gazdasági visszaesés így is jelentős áldozatokat követel. 2009-2010-ben a korábban reálisan várt, két év alatt mintegy 8%-os növekedés helyett 7%-kal csökken a gazdaság teljesítménye. Magyarország 2011-től térhet vissza a gyors felzárkózást biztosító, évi 4% körüli növekedési pályára.

Alapok