Winkfein Csaba

A rendszerváltást követően az elmúlt 8 évben következett be a legtöbb intézményi változás az egészségügyben. Az első években nagy reformok nélkül sor került a korábban működőképessége határára került egészségügy talpra állítására. A 100 napos program 50%-kal emelte az egészségügyi dolgozók bérét, konszolidálta a kórházak adósságát, a valóságos szintre emelte a kétéves költségvetés irreálisan alacsony előirányzatait. Az egészségügyi kiadások rohamos növekedését hosszabb távon korlátozó, igazságosabb és színvonalasabb egészségügyi ellátást biztosító intézményi átalakításokra 2005-től került sor. A kormány már 2005-ben döntött az egészségügy biztosítási alapjainak megerősítéséről. 2006-ban indultak meg az egészségügy valamennyi szereplője - az állam, a biztosító, a biztosított, a betegek, az egészségügyi szolgáltatók, a gyógyszergyártók és forgalmazók - felelősségét, kötelezettségét, jogait, érdekeltségét érintő átfogó reformok. A reformfolyamat – bár néhány eleme politikai csaták áldozatává vált – eddigi eredményei bizonyítják a járulékfizetési fegyelem megerősítésével és a közös befizetések hatékonyabb felhasználásával lépésről-lépésre javítható az egészségügyi ellátás színvonala.