Közlekedés

Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia elfogadása (2008)

Az EKFS arra törekszik, hogy rövid, közép- és hosszú távon minél teljesebb mértékben szolgálja a társadalom és a gazdaság közlekedési igényeit a környezeti és kulturális értékek minél nagyobb fokú megőrzése mellett. A dokumentum az EU-s (KözOP) támogatások hatékony felhasználásának alapját jelenti, így csak az EU-s kiemelt projektekre koncentrál.

A Stratégia prioritásokat tartalmaz, éspedig azon prioritásokat határozza meg, melyek mentén a közlekedésfejlesztés a 2007-2020 közötti időszakban halad. Jelentős gyorsforgalmi útfejlesztést veszünk alapul az elkövetkező években, azonban a 2007-2013 közötti tervezési időszak második felében érzékelhetően, a 2014-2020 közötti tervezési időszakban pedig egyértelműen a vasúti közlekedés fejlesztése kerül előtérbe. A motorizáció növekedését lassítani, mérsékelni kell és lehet, de a reális elvárások szintjén.

Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése
• 2002. és 2008. között 561 km gyorsforgalmi utat (autópálya, autóút) épített a kormány, amivel megduplázta az ország gyorsforgalmi úthálózatát. Ez világcsúcs, mivel a világon egy – hasonló területű és lakosságszámú – ország sem épített ilyen rövid idő alatt (7 év) ennyi gyorsforgalmi utat.


Magyarország térképére levetítve az autópályafejlesztéseket a következő képet kapjuk. Ezeknek a fejlesztéseknek köszönhetően, ma egy nyíregyházi lakos 2,5 órával hamarabb jut el a szlovén határhoz, mint 2001-ben.


További infrastrukturális fejlesztések:

  • Nem csak az autópályaépítések haladtak kiemelkedő ütemben az elmúlt esztendőkben. 2002 óta több mint 500 km új főutat épített az ország valamint 811 kilométernyit fel is újított.
  • A szocialista kormányoknak köszönhetően ma, közel 400 km-rel több kerékpárút áll a biciklivel közlekedők rendelkezésére, mint 2002-ben.
  • 400 km-nél is több vasúti vonal korszerűsödött 2002 óta és a következő évekre is kidolgozásra kerültek a magyar vasúthálózat főbb rekonstrukciós feladatai.