Winkfein Csaba

Az ezredforduló óta hazánk jelentős lépéseket tett a környezetszennyezés csökkentése és a természet védelme érdekében (OECD-jelentés).

Eredményesen lezárult a második Nemzeti Környezetvédelmi Program és a 2009-2014 közötti időszakra vonatkozóan elkészült az újabb Program.

Források felhasználása, folyamatok

• 2003 és 2008 között környezetügyi célok megvalósítására összesen mintegy 1218 milliárd Ft-ot fordított a központi költségvetés. 240 milliárd forint összértékű EU-támogatással közel 100 hulladékgazdálkodási, szennyvízfejlesztési, ivóvízminőség-javító, természetvédelmi és árvízvédelmi beruházás valósult meg országszerte, a 13 környezetvédelmi nagyprojekt 198 milliárd forintnyi zöld beruházást generál.
• A Környezet és Energia Operatív Program pályázatán 382 projekt-előkészítés részesült összesen 24 milliárd forintnyi uniós támogatásban, az Operatív Program 1050 milliárd forint támogatási összegű környezetvédelmi beruházást generál.
• A környezetvédelmi iparba tartozó gazdasági szervezetek által értékesített termékek és szolgáltatások nettó árbevételének értéke a 2002. évi 192 milliárd Ft-ról 2007-re 370 milliárd Ft-ra növekedett, míg a környezetvédelmi ipar exportértékesítése 2007-ben 73 milliárd forintot ért el.

Elkészült a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia. Ennek alapján pályázni lehet a rossz energiafelhasználású házak, lakások és közintézmények energiahatékony felújítására. A támogatási programok elősegítik a megújuló energiaforrások lakossági használatának elterjedését. Mindezek mellett megindult az Európai Unió emisszió-kereskedelmi rendszere, melynek Magyarország is aktív részesévé vált; a kvóta-értékesítésből származó bevételt hazai zöld beruházások támogatására kell fordítani.

Hulladék

• 2003 óta közel 1200 településen, több mint 5,5 millió ember számára vált elérhetővé a szelektív hulladék-gyűjtési rendszer, ma összesen több mint 5000 szelektív gyűjtősziget áll rendelkezésre. A települési szilárd hulladéknak ma már 13 %-át gyűjtik szelektíven, míg 2002-ben mindössze 3 %-át hasznosították.

• Befejeződött a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű komplex korszerűsítése 20 milliárd forint értékben, ma már a Budapesten keletkező települési szilárd hulladék közel 70 %-át hasznosítják ebben a létesítményben.
• A Zöld Kommandó több mint 3000 ellenőrzést hajtott végre, és mintegy 500 illegális hulladéklerakót számoltatott fel.
• 2003. január 1-jétől minden településen kötelező a települési szilárd hulladék begyűjtését és ártalmatlanítását biztosító települési hulladékkezelési közszolgáltatás biztosítása, 2005-től csak az EU követelményeket kielégítő hulladékégető berendezés működhet.

Győr, Tatabánya és Budafok önkormányzata nyert lakótelepi azbesztmentesítési pályázaton mintegy 1,4 milliárd forint támogatást.

A környezeti levegő minősége, a közlekedés környezet-terhelésének csökkentése érdekében az uniós tagállamok közül elsőként tájékoztatási és riasztási küszöbértéket vezetett be hazánk az emberi egészségre veszélyes kisméretű szálló porra, így a levegőminőségi előírások szigorítása miatt gyakrabban kell az önkormányzatoknak szmogriadót elrendelni.

Megújításra került a hazai vízvédelmi szabályozás és megvalósult az Európai Unió 2000/60/EK Víz Keretirányelv teljes körű jogharmonizációja. Az Irányelv előírásainak megfelelően 2002-től megvalósult a felszíni és felszín alatti víztestek kijelölése és állapotértékelése. Uniós források felhasználásával jelentősen fejlődött a vizek monitoring hálózata, 285 vízbázis diagnosztikai programja fejeződött be, 33 vízbázis beruházása folyamatban van.

Az ivóvízellátás, és szennyvízelvezetés

• Országos Ivóvízminőség-javító Program indult, mely 200 Mrd forint felhasználásával 836 településen, több mint 2,2 millió ember ivóvízét teszi egészségesebbé; az idei év végére 81 településen összesen 266 ezer lakos ihat tisztább és egészségesebb ivóvizet. Mindezek mellett előkészítés alatt áll a Dél-alföldi Régió ivóvízminőség-javító programja és az Észak-alföldi Régió ivóvízminőség-javító program II. üteme.
• 2002 óta közel 700 ezerrel nőtt a szennyvízcsatorna-hálózatba bekötött lakások száma és 10 ezer kilométer új főgyűjtőcsatorna épült. 2002-ben a lakásoknak 56 százaléka csatlakozott rá a csatornahálózatra, addig 2007-ben ez a szám megközelíti a 70 százalékot.

A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése program megvalósítására 2007 és 2013 között mintegy 110 milliárd Ft áll rendelkezésre. 2004-től a 2008-as év végéig az árvízvédelmi fejlesztésekre az összes felhasználható költségvetési forrás 34,3 milliárd Ft volt.

A 2002-2009 időszakban mindenütt eredményes volt az ár- és belvizek elleni védekezés. A 2006. évi rendkívüli ár- és belvízhelyzetben folytatott védekezés és az azt követő helyreállítás költsége 37.5 milliárd forint volt.

• Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Programjában 2007 és 2013 között az állami árvízvédelmi művek fejlesztésére mintegy 155 milliárd forint áll rendelkezésre, melynek 50%-a már lekötésre került. Az önkormányzati kezelésű árvízvédelmi létesítmények építésére és fejlesztésére a KEOP-ban 2013-ig rendelkezésre álló keret 9,95 milliárd Ft.
• Térségi vízrendezésre a 7 régióban összesen 27 db pályázat került befogadásra 20 milliárd forint megvalósítási költséggel, 100 %-os támogatási intenzitással. Belterületi vízrendezésre a 7 régióban 108 település pályázatát fogadták el 19,5 milliárd forint jóváhagyott támogatási kerettel, 23 milliárd forint beruházási költséggel.

2002 óta 125 természetvédelmi projekt nyert összesen 32 milliárd forintos nemzetközi – döntően európai uniós – támogatást, valamint 18 milliárd forintot fordítottunk tíz nemzeti parkunk fejlesztésére.

Magyarország fenntarthatja a kereskedelmi és termesztési tilalmat a génmódosított kukoricára. 2002-től a különböző agrár-környezetgazdálkodási programokat is magába foglaló támogatási ill. kifizetési rendszerek keretében 2009-ig 500.000 hektáron valósult meg a gazdálkodás és a természetvédelem összehangolása.

A 12 uniós környezetvédelmi nagyprojekttel hazánk az első helyen áll az uniós környezetvédelmi projektekben az új tagállamok között. Magyarország a Környezet és Energia Operatív Program környezetvédelmi részében 2007 és 2013 között 1050 milliárd forinttal gazdálkodhat. A Program 2007-es meghirdetése óta 1063 pályázat érkezett a KEOP pályázataira.

Nemzeti park fejlesztések

• Kilenc nemzeti parkunk 23 pályázata nyert támogatást az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjain; összesen mintegy 10 milliárd forint értékű nemzeti parki fejlesztés valósult meg az elmúlt 6 évben. A nemzeti parkok csaknem 7 milliárd forintot fordíthatnak természetvédelmi fejlesztésekre országszerte.
• 2000 és 2010 között összesen 155 nemzeti parki fejlesztésre került és kerül ezután sor Magyarországon. A támogatást elnyertek és a fejlesztéseket megvalósítók között vannak: az Aggteleki Nemzeti Park, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, a Bükki Nemzeti Park, a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a Fertő-Hanság Nemzeti Park, a Hortobágyi Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, a Körös-Maros Nemzeti Park, az Őrségi Nemzeti Park.
• A fejlesztések között vannak infrastrukturális beruházások, látogatóközpont, turisztikai szolgáltató centrumok építése, ökoturisztikai fejlesztések, kerékpárutak, pihenőhelyek fejlesztése stb.
• Hét nemzeti park igazgatóság tizenegy ökoturisztikai pályázata összesen 3,4 milliárd forintnyi európai uniós támogatást nyert.