Winkfein Csaba

Az agráriumban több örökölt, sok esetben strukturális probléma jelentkezett az elmúlt évtizedekben. Döntően a tartósan nyíló agrárolló következtében a gazdálkodók jövedelemhelyzete nem volt kielégítő, pénzügyi helyzetük javítására állami beavatkozás vált szükségessé. Az ágazatban dolgozók keresete a többi ágazatétól lényegesen elmaradva, továbbra is mélyen a nemzetgazdasági átlag alatt volt. Az agrárgazdaságról szóló 2001. évi jelentéséhez kapcsolódó állásfoglalásában fogalmazta meg az Agrárgazdasági Tanács, hogy az EU-csatlakozáshoz szükséges jogharmonizáció véghezvitele, a szükséges intézményrendszer kiépítése, a támogatási és szabályozási rendszerek reformja nem történt meg, ez pedig veszélyeztette az EU-adminisztrációhoz való csatlakozásunkat, így a támogatások elérhetőségét is.

A 2002-es kormányváltás után a kormány:

• módosította a földtörvényt, ennek célja volt a magántulajdont sértő földtörvény csomag korrekciója, a birtokpolitikai elvek meghatározása, végrehajtás jogi intézményi hátterének megteremtése;
• átalakította a Nemzeti Földalap rendszerét, az ésszerű birtokrendezés és a gazdálkodói biztonság érdekében;
• 60 milliárd forintos adósságrendezési programot vitt véghez az agrárgazdaság finanszírozási gondjainak enyhítésére;
• megvalósította a SAPARD Hivatal akkreditációját, elindította a SAPARD program végrehajtását és rendkívül rövid idő alatt sikerült a forrásokat felhasználni;
• a gabonaágazatban a termelői biztonságot növelő, a piaci zavarok elkerülését lehetővé tevő EU-konform intervenciós rendszert léptetett életbe.

A 2004-es EU-csatlakozással Magyarország a Közös Agrárpolitika (KAP) rendszerébe került, így a magyar gazdák is igénybe vehetik az EU közvetlen támogatásait és haszonélvezői lehetnek az EU-val közösen finanszírozott, ún. társfinanszírozású, az EU Strukturális Alapjaiból származó támogatási konstrukcióknak.

• Jelentős raktárépítési program – 2,4 millió tonna tárolása alkalmas – valósult meg, hogy lehetőség nyíljon a felvásárolt 8,4 millió tonna intervenciós gabona uniós előírásoknak megfelelő raktározására.
• 2005 elején 40 milliárd Ft nagyságrendű kedvezményes agrárhitel program indult a kis és közepes gazdaságok számára, ez elsősorban gabonaraktárak bővítéséhez és állattenyésztő telepek, gazdaságok EU szabványok szerinti kiépítéséhez volt felhasználható.
• Az Európa terv Agrárhitel Program meghirdetésének köszönhetően termelők több mint 200 Mrd Ft középlejáratú és kedvező kamatozású hitelhez jutottak, de mód nyílt a korábbi hiteltartozások előnyösebb pozíciójú hitelekre történő átváltására is, ezáltal fordulat következett be a mezőgazdaság hitelállományának összetételében, hitelellátottságának helyzetében, különösen annak lejárati feltételek szerinti megoszlásában.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) létrejöttével 2004-ben a Kormány megteremtette az intézményi, majd a közösségi támogatások kifizetésének jogszabályi és belső eljárásrendi alapjait, kiépített egy 2004. május 1-je óta a gyakorlatban is működő rendszert. Az MVH jelenleg 130 uniós támogatási intézkedést működtet, a jogcímek száma az Új Magyarország Vidékfejlesztései Program végrehajtásával, illetve egyéb uniós és hazai agrárpolitikai változások kapcsán tovább növekszik.

Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások az EU csatlakozást követően több mint megduplázódtak. A 2002 évi 212,5 milliárd Ft támogatás 2008-ra 426,3, 2009-re pedig 472,7 milliárd Ft-ra nőtt. Az összes támogatási kereten belül fokozatosan csökkent a nemzeti támogatások és növekedett az EU-s támogatások részaránya. 2009. évben az összes támogatási keretnek már a 71%-a EU-s forrásból kerül biztosításra.

• 2007-től új nemzeti kárenyhítési támogatási konstrukció szolgálja a termelők jövedelembiztonságát, amelynek 2008-as felülvizsgálata alapján a rendszer már rendelkezik a megfelelő forrásokkal az elemi károk enyhítéséhez.
• A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében 2004-2006 között 754.140.000 euró (mintegy 193 milliárd Ft) támogatás került kifizetésre Magyarországon, melyből a közösségi támogatás aránya 80%. Az intézkedések összességét tekintve évente mintegy 35.000 gazdálkodó részesült támogatásban az NVT forrásiból
• Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programja (AVOP) pénzügyi forrása összesen 107,8 milliárd forint volt.
• Az ÚMVP intézkedésein keresztül mintegy 5 milliárd euró, azaz közel 1300 milliárd forintnak megfelelő támogatás hívható le. A beadott kérelmek közül mintegy 27.000 részesül támogatásban, ami 420 milliárd forint kötelezettségvállalást jelent; az ÚMVP-ben eddig 160 milliárd forintnyi támogatáshoz jutottak hozzá a kedvezményezettek.
• Nemzeti Erdőtelepítési Programnak köszönhetően Magyarországon 2002 – 2008 időszakában 83.000 hektár erdő került eltelepítésre.

Az un. gyors reagálási képesség érdekében felállításra került a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal, melynek feladata az EU-tagállamok egységes fellépésének biztosítása a közösség élelmiszerpiacán esetenként bekövetkező fertőzések, veszélyes intézmény-rendszer átalakítása biztosítja, hogy az élelmiszer előállítás teljes folyamatának – „a szántóföldtől az asztalig” – ellenőrzését egy hatóság végzi.

A nemzetközi gazdasági válság – a hitelhez jutás megnehezülése, a banki források elapadása – érzékenyen érintette és érinti ma is az agrárgazdaságot.

• A Kormány a Magyar Fejlesztési Bank Zrt-vel együttműködve már 2008. második félévében négy hitelprogramot dolgozott ki és hirdetett meg, melyeket az MFB Zrt. a kereskedelmi bankokon keresztül refinanszíroz (Agrár Fejlesztési Hitelprogram, Agrár Forgóeszköz Hitelprogram, Gabona Hitelprogram, TÉSZ Hitelprogram). Ezeken a programokon keresztül mintegy 60 milliárd Ft összegű hitel állt a vállalkozások rendelkezésére, amelynek az év végéig mintegy felét kötötték le a vállalkozások.
• Emellett további lépéseket is tett a Kormány azért, hogy a mezőgazdaságnak szánt hitelezés kibontakozzon; tárgyalásokat folytatott és megállapodott a legfontosabb áruházi láncokkal, hogy termékválasztékukban növelik a magyar élelmiszeripari termékek kínálati arányát, hogy az lehetőleg érje el a 80%-ot.
• Aláírásra került az önkéntes Élelmiszer Etikai Kódex, melyben a közös felelősségvállalás jegyében a piaci szereplők rögzítik az együttműködés szabályait, jóllehet az ügy jogi szabályozásának felülvizsgálata még nem fejeződött be.