Winkfein Csaba

A különböző közvélemény-kutatások és vizsgálatok adatai tanúsítják, hogy a lakosság többsége összességében pozitívan értékelte a Rendőrség tevékenységét 2002 és 2009 között. A bűnözés csökkent az országban, azonban a nagyobb lakossági elvárások miatt még számos feladat vár megoldásra a területen.

• A Rendőrség szervezeti rendszere és személyi összetétele a 2002-es kormányváltás óta jelentős változáson ment át:

• Sor került a volt a Nemzeti Nyomozó Iroda szervezetének kialakítására.
• A Rendészeti Biztonsági Szolgálat (jelenleg Készenléti Rendőrség) létrehozása és megerősítése javította a Rendőrség közterületi jelenlétét, hozzájárult a „látható Rendőrség” programhoz.
• Megtörtént a Rendőrség és a Határőrség összevonása, jelentős hangsúlyt kapott a Rendőrséget és a Határőrséget érintő szervezeti reform, ez ésszerűbb gazdálkodást is eredményezett.
• Felállításra került a Független Rendészeti Panasztestület, amelynek feladata a Rendőrség tevékenysége feletti civil, rendőri hierarchián kívülálló kontroll megvalósítása.
• Megyei roma összekötő tisztek dolgoznak azért, hogy a Rendőrség és a roma lakosság között konfliktus-, és előítélet-mentes viszony alakuljon ki.
• A bevezetett intézkedések eredményeképpen 2006-ra az ország 3145 települése közül 1401-ben megtalálható volt a rendőri szervezet valamilyen szintű egysége. Új körzeti megbízotti székhelyek jöttek létre, és a „látható Rendőrség” programnak köszönhetően a rendőrkapitányságok meglévő végrehajtói létszáma a 2002. évhez viszonyítva több, mint 500 fővel nőtt.
• A „lakótelepi Rendőrség” program meghirdetésével az ország jelentős lakásállományát kitevő lakótelepeken élők biztonságérzete jelentős mértékben javult.
• A körzeti megbízottak (kb. 2500 fő) pótlékemelésére került sor 2008-ban. A központi költségvetési, valamint pályázati források felhasználásával korszerű rendőrségi térfigyelő beruházás lehetősége nyílt meg. Mindezekkel párhuzamosan növekedett a kimagasló munkát végző polgárőr egyesületek támogatása.

• Mivel Magyarországon is megjelent a belső terrorizmus, ezen bűncselekmények és azok elkövetőinek felderítése az elmúlt időszakban kiemelt prioritást kapott (pl.: Magyarok Nyilai-ügy).

• A bűnmegelőzési szakmai programok lényegi eleme a szakmai, civil, települési és kormányzati partnereket konzorcium formájában összefogó együttműködés. Az ötéves (2004-2009) pályáztatási ciklus alatt 188 helyi program, összesen 1 milliárd forint támogatást nyert. A helyi programok megvalósításában megközelítőleg 400 szervezet vett részt; a programokban 3000 szakember és 700 önkéntes dolgozott.

• A 2002-es évhez képest jelentősen javult a személy elleni bűncselekmények, a gazdasági és a vagyon elleni bűncselekmények felderítettsége.

• Eközben összességében is csökkent a bűncselekmények száma az országban.

• Csökkent az emberek biztonságérzetét közvetlenül érintő bűncselekmények – emberölés, autólopás, betörés – száma.

• „A régen várt sikerek éve” – így lehetne röviden jellemezni a 2009. évet a közúti közlekedésbiztonság alakulása szempontjából. Gyakorlatilag minden olyan releváns adat, amely a közúti balesetek alakulásának legfőbb és legmeghatározóbb területeivel kapcsolatos, kedvező tendenciát mutat, a halálos balesetektől kezdve egészen az ittas vezetések alakulásáig. Bevezetésre került a „zéró tolerancia” és az objektív felelősség, ez utóbbi biztosítja, hogy a meghatározott szabálysértések elkövetését minden esetben szankció kövesse.

• A 2009-ben meghirdetett Biztonság és rend program keretében

• A rendészeti szakközépiskolákba felvehető hallgatók létszáma 2009 őszén 200 fővel nőtt, ez a létszám 2010-től további 200 fővel gyarapodik.
• Lehetővé válik, hogy korábban a testületet elhagyott rendőrök nyugdíjuk megtartása mellett a minimálbér összegének megfelelő díjazásért visszajöjjenek a rendőrséghez és tovább szolgáljanak.
• Lehetővé válik, hogy állami eszközökkel, központi forrásból támogatva az önkormányzatok saját településrendészetet hozzanak létre.
• A jövőben a kis értékű lopások, szabálysértések ügyében a rendőrségnél is lehet bejelentést tenni, a kormány bevezeti a szabálysértési nyilvántartást. A visszaeső, sorozat-tolvajok esetében a jelenleginél sokkal szigorúbb büntetés jár.
• 2010-ben háromszorosára növeli a kormány az országosan mintegy 80 ezer polgárőr támogatását. Egyúttal megváltozik a támogatás formája is: a központi támogatás mellett 2009 őszétől megállapodás alapján azoknak a polgárőr szervezeteknek juttat a kormány közvetlen támogatást, melyek a helyi rendőrséggel közösen kialakított és előre meghatározott közterületi járőrözéseket hajtanak végre.
• A rendőrség által leginkább indokoltnak tartott területeken a rendőrség több száz kamerát maga szerel fel és helyez üzembe legkésőbb 2010 tavaszáig. Több száz már felszerelt térfigyelő kamera képének a rendőrségi rendszerekhez csatolását valósítja meg még az idén, összesen 500 millió Ft értékben.
• A Nemzeti Nyomozó Iroda személyi és technikai kapacitásainak megerősítésével a kormány fokozza a szélsőségek elleni fellépés hatékonyságát. Idén több mint 200, jövőre több mint 410 millió forinttal megerősíti a kormány a Nemzeti Nyomozó Iroda személyi és technikai kapacitását.
• Ötszörösére emelkedik a roma rendőr-ösztöndíjasok száma. A középiskolás roma fiatalok rendőrré válásának elősegítése érdekében 1996 óta működő pályázati rendszer bővítésével a mai 60 ösztöndíjas hely száma ötszörösére 300 főre (helyre) emelkedik.
• Új képzési programok indulnak a tiszthelyettesi állomány mediatív, konfliktust megelőző és kezelő szerepének tanítására. Külön kezdeményezés indul azzal a céllal, hogy a rendőrök közbiztonsági tanácsot is adjanak a hozzájuk fordulóknak, nemcsak és kizárólag vagyonvédelmi kérdésekben, hanem más egyéb gondok megoldásában; például gyermekelhelyezés, családon belüli erőszak, iskolai problémák, kábítószer-problémák.